A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2006. március 23.
A képviselőház szakbizottságainak ülésén nem haladt előre a kisebbségi törvény vitája. A bizottságban egyezségre jutottak abban, hogy kire is vonatkozik a kisebbségi törvény, meghatározták a nemzeti kisebbség fogalmát. Ez a következőképpen hangzik: „nemzeti kisebbségnek minősül azon román állampolgárok csoportosulása, amely Románia területén él a modern román állam megalapítása óta; kisebb létszámú, mint a többség; saját etnikai identitása van, amelyet kultúrájával, nyelvével vagy vallásával juttat kifejezésre; ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni és fejleszteni akarja”. /Veres István: Most már tudjuk, kik vagyunk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./
2006. április 10.
Lezajlott a magyarországi országgyűlési választások első fordulója, a kisebbségi sorban élő magyarok ismét szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy nekünk mely oldal győzelme jelent többet? Az egyik oldal nem igazán szeret bennünket, a másik talán jobban. Azonban a politika az érdekek mentén artikulálódik. A mindenkori hatalmon levőkkel kell jó viszonyt kialakítani, szögezte le Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: nekünk kell megtalálnunk azokat az utakat–módokat, amelyek segítségével érzékennyé, vagy érzékenyebbé tehetjük az anyaország kormányzatát a mi ügyünk iránt. /Veres István: A győztessel kell jóban lennünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2006. április 11.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei közgyűlésének apropóján egy szakmai tanácskozást is szerveztek Szatmárnémetiben, ahol a civil szervezetek és a sajtó viszonya került terítékre. Romániában kétezer körül mozog csak a magyar érdekeltségű civil szervezetek száma. A civil szervezetek szeretnének munkájukról tájékoztatást adni. Azonban a sajtó meghatározó része piaci szereplő, ennélfogva olyan témákkal kell foglalkoznia, amelyek minél többeket érdekelhetnek. Ezért kevés mód van a nonprofit civil szervezetek ismertetésére. A civil szféra képviselői között megjelent Fleisz János is, ezúttal nem csupán mint a Bihari és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, hanem mint történész-publicista is, bemutatta Az erdélyi magyar sajtó története 1890-1940 című, nemrég megjelent könyvét. A tanácskozáson megjelent többek között Makkai János, a Népújság, Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. /Civil szervezetek és a sajtó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 11./
2006. április 14.
A magyarországi országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor, az ellenzék vezére, lemondott miniszterelnök–jelöltségéről, hogy személye ne legyen akadálya a jobboldali összefogásnak. Veres István emlékeztetett, hogy a rendszerváltás meghatározó egyéniségei rendre kikerültek az élvonalból. Hol van ma a köztársaságot kikiáltó Szűrös Mátyás, vagy annak elnökségére is pályázó Pozsgay Imre, az ellenzéki kerekasztalt összehívó Kónya Imre, vagy a harcos liberális Kis János? Romániában is hasonló a helyzet. És hol van Lech Walesa vagy Mihail Gorbacsov? Orbán Viktor jóformán az utolsó, aki az említett rendszerváltók közül mostanáig a középpontban maradt. „Megtette kötelességét, tehát mehet. Sajnos” – írta Veres János. /Veres István: A mór megtette kötelességét... = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 14./
2006. április 26.
A magyarországi országgyűlési választások után ezerféleképpen magyarázzák a Fidesz kudarcát: rossz kampányt folytatott stb. Ezek azonban mind mesék. Nem mese viszont az, hogy nagyon sokakon pánikszerű félelem lett úrrá arra a gondolatra, hogy Orbán lesz a miniszterelnök. Ellenfelei odáig mentek, hogy legszívesebben holtan látnák, Kuncze Gábor a gyűlölettől reszketve ki is mondta: tűnjön el végleg a közéletből. Kiket képvisel a Magyar Szocialista Párt? Mivel az MSZMP jogutódja, nyilván azokat, akik a múlt rendszer haszonélvezői voltak, s akik továbbra is a szocialista kormányzás haszonélvezői. Gyurcsány esete példaértékű: KISZ–funkcionáriusból lett üzletember, mégpedig az állami vagyon privatizációja útján. Ilyenek rengetegen vannak az országban. Ezek tartják kezükben a sajtót, az államit és a magánt egyaránt, s évek óta rágalmazzák, gúnyolják a Fideszt és Orbánt, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. /Veres István: Miért nem tudott nyerni az ellenzék? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 26./
2006. május 19.
A nemzethalál víziója régóta foglalkoztatja a magyarság sorsáért aggódó gondolkodókat. Tény, hogy fogy a magyarság szerte a Kárpát–medencében. A „haladó” liberalizmus nemrég nagy győzelmet aratott Magyarországon. Minden fórumon átment az a törvényes lehetőség, hogy 18 éves kortól minden nő véglegesen meddővé operáltathatja magát, ha akarja. /Veres István: Még egy „haladó” lépés teljes elfogyásunk felé. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19./
2006. június 8.
A román sajtó már tavaly elkezdte számolni, hányan is dolgoznak Bukarestben a különböző központi szerveknél, de nem tudtak a végére járni. Most a Romania Libera című lap közölt néhány elképesztő számot. Például azt, hogy a miniszterelnök kancelláriáján 1600 ember dolgozik. És létezik ezen kívül a kormányfőtitkárság, itt nem kevesebb, mint 2650 ember keresi meg a kenyerét. Joggal tevődik fel a kérdés: mit tudnak ezek annyian csinálni? De ez még nem minden. A kormány felügyelete alatt rengeteg ügynökség, hatóság, minisztériumközi, kormányközi stb. szerv működik. Ezeknek a pontos száma gyakorlatilag ismeretlen, a sajtó eddig annyit tudott kideríteni, hogy mintegy 50 ügynökség és 123 minisztériumközi szervezet létezik. A sajtó ama kérdésére, hogy tulajdonképpen hány szervezet van, a miniszterelnök kancelláriája tíz nap türelmi időt kért, hogy a kérdésre választ tudjon adni. Azt pedig végleg nehéz kideríteni, hogy ezekben hány alkalmazott dolgozik. És ezek a számadatok egyáltalán nem vonatkoznak az egyes minisztériumokra. A sajtó szerint ezek közül a kormányszervek közül a legtöbbet az előző kormány hozott létre, de számuk a kormányváltáskor nem csökkent, hanem éppenséggel nőtt. /Veres István: Kormányzati vízfej Romániában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 8./
2006. június 12.
Miután a választási kampányban Gyurcsány Ferenc és az MSZP, a szocialista párt emberei nagyon pozitív képet festettek Magyarország gazdasági állapotáról, a múlt hét végén ütött az igazság órája: a kormányfő egy megszorító, pénzelvonó elképzelésekből álló csomagot mutatott be. Emelkednek az adók, emelkednek a járulékok, drágul az áram és a gáz, kevesebb állami támogatásra számíthatnak azok, akik lakásvásárlásra adják a fejüket. Az államháztartást rendbe kell tenni, mert túlköltekezett, de hogy ennek a költségeit miért a kisember kell hogy viselje csak, az már érthetetlen. /Veres István: Megvan a Gyurcsány–csomag is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 12./
2006. június 15.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök együtt vacsorázott a határon túli magyar szervezetek vezetőivel, s ezzel eleget is tett a határon túli magyarsággal szembeni kötelességének. Kiderült: nem hívja össze a Máért-et, s némely határon túli hangok szerint nincs is rá szükség. A nemzet is egy közösség. Az egyik, erkölcsi parancsként is felfogható gondolat a nemzettel kapcsolatban az, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Hát ez az, ami nem működik, írta Veres István, a lap munkatársa. Szép csendesen korszerűtlen lett a nemzet fogalma is, tagjai nem éreznek felelősséget nemzettársaikért, sem határon belül, sem azon túl. A magyar tőke nem szolidaritásból jön Erdélybe, a magyarok közé, hanem a profitért. Hogy a magyar–magyar kapcsolatokkal mi lesz? Hagyományos formájukban alighanem kiürülnek, esetleg üzleti kapcsolatokká válnak. /Veres István: Üresedő magyar–magyar kapcsolatok? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 15./
2006. július 4.
Az SZKT július 1-jei ülésén a testület nyilatkozatot fogadott el, amely az önkormányzatiság további erősítésének szándékát mondja ki. Folytatni kell a decentralizációt, fokozatosan az önkormányzatok hatáskörébe kell utalni minden olyan tevékenységi területet, amely nem kifejezetten ellenőrző jellegű. Az igazgatókat, a pedagógusokat például nem az illető községi tanács választja ki, hanem mindez központosítva zajlik. Hasonló a helyzet a helyi kórházak vezetői esetében. Van egy csomó olyan igazgatóság minden megyében, amelyek minisztériumi alárendeltségűek, de tevékenységük kifejezetten egy adott területhez kötött. Hasznosabb volna, ha ezek a megyei tanács felügyelete alatt működnének. /Veres István: Felesleges központi függőség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 4./
2006. július 7.
Veress István 96 éves agrármérnök, a gyümölcstermesztés, kertészet szerelmese tanítványai, barátai jelenlétében vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, melyet Cseh Áron főkonzul adott át Kolozsváron. Veress István önéletírásában /Fa a pusztában, Szatmárnémeti, 1997/ is a meghatározó gyerekkort emelte ki: az erdők, mezők közelsége már kisgyerekként beleoltotta a természet szeretetét. Tudományos írásai számos szakkiadványban napvilágot láttak, több mint negyven szakkötetet jegyez egyedül vagy társszerzőkkel, melyek közül jó néhány több kiadást is megélt, sőt román fordításban is megjelent. /-f-: Magyar állami kitüntetés Veress István agrármérnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ Az ünnepségen a főkonzul méltatta a Budapesti Kertészeti Egyetem arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomás végzettjének, érdemeit és gazdag munkásságát. Veress István 1935-ben dr. Szász Pál meghívására a Csombordi Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskola alapító tanára igazgatóhelyettese lett. 15 évig dolgozott Csombordon. 1949-ben kinevezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézet magyar nyelvű karára tanszékvezetőnek a zöldségtermesztési katedrára. Később a Gyümölcstermesztés és a Szőlészeti katedra vezetését is rábízták, de tanított, mint szenvedélyes vadász-halász, vadgazdálkodást is. Kolozsváron ő létesítette a didaktikai kertet, a fajtagyűjteményt, az intenzív gyümölcsöst. Ő kezdeményezte a biológiai kertészet bevezetését, ő a régi méltatlanul elhanyagolt almafajták megmentője. /Takács Ildikó: Magas kitüntetés Nagyenyed szülöttjének. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2006. augusztus 3.
Valamennyi titkosszolgálat szervez be informátorokat az élet minden területéről, különben nem is tudná végezni a munkáját, Természetesen a Román Hírszerző Szolgálat is ezt a gyakorlatot követi, írta Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. A szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság vizsgálatot rendelt el az ügyben. /Veres István: Informátorok a szerkesztőségekben? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./
2006. augusztus 24.
A választási kampányban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lendvai Ildikó /MSZP/ egyébről sem beszéltek, mint arról, hogy Magyarország szénája remekül áll, és szükséges, hogy ugyanaz a kormány vigye tovább ugyanilyen jó irányba a haza ügyeit. Emlékezetes Lendvai Ildikó régebbi kijelentése: lassan mondom, hogy mindenki értse: nem lesz gázár–emelés. Néhány hónap múlva lett. A választások után kiderült, hogy mégsem „dübörög” a magyar gazdaság, baj van az államháztartással, nőtt az államadósság stb. Igen ám, de a választást akkorra már Gyurcsány megnyerte. Mit számított már, hogy hazugsággal nyertek. A régi–új kormány elfogadott egy megszorító programot, amely minden magyar háztartástól sokat von el, mert úgymond áldozatot kell hozni a jövőjéért. Nagyon hasonlít ez arra, amikor a kommunizmusban is mindig átmeneti volt minden, mert majd eljön az ideális társadalom. Gyurcsány vázolta a konvergencia–tervnek nevezett újabb megszorító akció egyes részleteit. Kiderült, hogy az eddigi sarcok nem vezetnek kielégítő eredményre, újabbakra van szükség. Tovább növekedik az államadósság. Tovább kell csökkenteni az állami kiadásokat. Az állam fokozatosan kivonul az egészségügyből. Vajon az egyenes beszéd csakugyan teljesen kiveszett a politikából? /Veres István: Gyurcsány rálök egy lapáttal. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./
2007. március 12.
A kétszáz évvel ezelőtt született Batthyány Lajos miniszterelnök, valamint a gyergyóremetei szabadságharcosok emlékére szerveztek megemlékezést Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ Szárhegyen működő művelődési központja szervezte. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei helytörténész beszédében a helybeli hősök – Portik Ferenc főhadnagy, Bernád Antal és Veres István honvédek – tevékenységét méltatta. Az emlékezésen fellépett az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Dalkör, az 1848-as hangulatot pedig a „barandások” – ostorral és pásztorbottal harcoló katonák – hagyományőrző csoportja, valamint a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai biztosították. /J. A. : A helyi hősökre is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2007. március 16.
Veres István Tollhegy című könyvét mutatják be Szatmárnémetiben, mely az újságíró 2006-ban megjelent publicisztikáit tartalmazza. Az írások közül néhány cím: Ma is védenünk kell nyelvünket, Nem könnyű az RMDSZ-nek, Miért nem tudunk ünnepelni?, Korrupció fent és lent, Autonómia az autonómiában. A Tollhegy az első kötete annak a sorozatnak, amelyet a Szatmári Magyar Hírlap – melynek Veres István főszerkesztője – kíván megjelentetni a következőkben. Elsősorban olyan írásokról van szó, amelyek a magyar kultúrát, ezen belül is a szatmári értékeket, hagyományokat szolgálják, ápolják. /Sike Lajos: Tollhegyen a szűrünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2007. június 5.
Az első világháború végén a békeszerződés feltételeit Magyarország nélkül állapították meg. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A magyarság egyharmada, mintegy 3,2 millió magyar nemzetiségű polgár is az új határokon túlra került. A nemzetiségek egyenjogúságáról szóló rendelkezések papíron maradtak. /Veres István: A kiegyezéstől Trianonig, s onnan a máig. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 5./
2007. június 16.
Június 15-én tudományos konferencia zajlott Budapesten Kádár Jánosról, illetve a nevét viselő korról „Kádár János – mihez kezdjünk vele?“ címmel. Ideje annak is, hogy végre objektíven próbáljunk beszélni erről a korszakról egész Kelet–Európában, írta Veres István, a lap főszerkesztője. Traian Basescu elnök hivatalosan elítélte a kommunizmust, de ez merő porhintés a Nyugat felé, egy korszakot nem lehet alapos elemzés helyett egy elítéléssel elintézni. Schmidt Mária magyarországi történész, a XX. Századi Intézet igazgatója, szervezte a konferenciát. Romániában még nem volt az említetthez hasonló tudományos konferencia. /Veres István: Mihez kezdjünk a kommunizmus örökségével? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./
2007. július 23.
Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2007. augusztus 28.
Vihart kavart a magyarországi jobboldalon Kóka János SZDSZ-elnöknek az ÚMSZ-nak adott interjúja. Kóka János kijelentette, Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása után „már nem igazán időszerűek” az autonómiával kapcsolatos kérdések. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabaddemokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János kijelentésétől, miszerint ma már nem aktuális a határon túli magyarok autonómiára törekvése. Simicskó István közölte: a KDNP úgy látja, “Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, (...) elárulta az összmagyarság nemzeti érdekeit”. Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI kérdésére, hogy elhatárolódnak-e Kóka Jánostól, közölte: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük azt, hogy megelégszenek-e az újraegyesítéssel, vagy autonómiát kérnek. Kifejtette: a magyarság békés újraegyesítésének egyetlen egy útja van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) augusztus 27-én kiadott közleménye szerint: „maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi”. Az EMI szerint a két politikus kijelentése „mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget”. /Sz. L. : „Gyurcsány határolódjon el!” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Nemrégen Kóka János, a budapesti kormány liberális tagja, az SZDSZ elnöke állapította meg, hogy az erdélyi magyarság gondolkodásában nem jelent prioritást az autonómia, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vélekedett úgy, hogy jobb, ha az anyaország nem nyilvánít véleményt ebben az ügyben, tehát nem is támogatja azt. Gyurcsány kijelentése annak a gondolkodásmódnak az ismételt megjelenése, amely annak idején a kettős állampolgárságról tartott népszavazási kampányban oly markánsan jelent meg mindkét koalíciós párt részéről. Gyurcsány elvtársa, Kovács László akkor attól féltette Magyarországot, hogy huszonhárom millió román munkavállaló özönli el. Az erdélyi magyar szervezetek elítélően nyilatkoztak Gyurcsány megjegyzéséről. Az önrendelkezés valamilyen formáját ugyanis a megmaradásuk biztosítékának tekintik. /Veres István: Gyurcsányék jobban tudják? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./
2007. szeptember 3.
A magyar nemzet sorsáért aggódók hosszú ideje hiányolnak egy olyan átfogó stratégiai koncepciót, amely felvázolná a Kárpát–medence több országában élő magyar nemzeti közösség jövőjét. Magyarország alkotmányában ugyan benne van, hogy felelősséget érez a határon túli magyarokért, de ez a felelősség kimerül a hol vastagabban, hol vékonyabban csordogáló anyagi jellegű támogatásokban, de az anyaország nemigen hallatja hangját, ha a határon túli magyarok jogaik megsértésére panaszkodnak. Szükség van nemzetstratégiára. /Veres István: Mégis lesz egyszer nemzetpolitika? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./
2007. október 10.
Magyarországon letartóztattak egy MSZP–s politikust, mert pályázati pénzeket tett zsebre. Emiatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hétpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a közélet tisztítása céljából. Ezek között szerepel, hogy a parlamenti képviselők ne lehessenek egyúttal polgármesterek vagy gazdasági társaságok vezetői, és számoljanak el költségeikkel. És mi van az olyan esetekben, amikor valaki alig hagyja el az egyetem padjait, s máris a Rózsadombon vesz magának villát? Mint maga Gyurcsány Ferenc. /Veres István: A magyar politikum is tisztulásra vár. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 10./
2007. október 23.
Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egészségi okokból lemondott tisztségéből, négy nappal azelőtt, hogy a megye elhagyásának megtiltására vonatkozó, ellene kiadott DNA-határozat lejárt volna. Szabó István megyei tanácselnöknek az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szeptember 26-án tiltotta meg az ország, illetve Szatmár megye elhagyását 30 napig. A DNA ügyészei májusban kezdtek el vizsgálatot a Szabó István ellen befolyással való visszaélés, illetve nem a közvéleménynek szánt információk illetéktelen személyeknek való kiadása miatt. Szabó Istvánon kívül Riedl Rudolf alprefektust, Erdei- Doloczki István RMDSZ-es képviselőt, illetve Cseke Attilát, a kormányfőtitkárság államtitkárát is vizsgálják cinkosság vagy felbujtás vádjával. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ „A szervezetünk egyik bástyája volt Szabó, akit most sürgősen pótolnunk kell – sajnálkozott Csehi Árpád a Szatmár megyei RMDSZ elnöke. Szabó István megyei tanácselnökként második mandátumát töltötte, előtte pedig nyolc évig alelnöke volt a testületnek. Személyét elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Gazeta de Nord-Vest vette célba. A lap heteken át rovatot tartott fenn a tanácselnök „viselt dolgai” számára. A román lap szerint az elnök több ízben is visszaélt befolyásával, például a Pannónia Szálló magánosítása során, amikor egy vállalkozó számára felvásárolta, majd továbbadta a vendéglátó-ipari cég részvényeinek 52 százalékát. Az ügyben vizsgálatot folytatott a DNA, de nem emelt vádat Szabó ellen. A város magyarságának körében nem aratott sikert, hogy az RMDSZ-es elöljáró egy román vállalkozó kezére játszotta Szatmárnémeti legimpozánsabb szecessziós stílusú épületét. Szabó Istvánt a megyei tanácsosi székben Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője követheti, Veres azonban még nem döntött arról, hogy vállalja-e a tisztséget. /Babos Krisztina: Betegséget okozó vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2007. november 3.
Néhány nappal a 98. születésnapja előtt meghalt Veress István /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ kertészmérnök, egyetemi tanár. Több magyar nyelvű kertészeti szakkönyv szerzője. Az Erdélyi Gazda munkatársa, a kolozsvári Kertbarátok Egyesülete tiszteletbeli elnöke. /Köllő Katalin: Elment a gyümölcstermesztés szerelmese. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2007. december 3.
Az európai parlamenti választások után az egész RMDSZ szintjén szükséges a tanulságok levonása. Az RMDSZ vezetése megvonta a politikai támogatást Toró T. Tibortól, mert saját szervezete ellen kampányolt. A lap szerint az RMDSZ most kiállta azt a próbát, amit a független jelölt indulása jelentett: képviselői ennek ellenére Brüsszelbe mehetnek. /Veres István: Szükséges a tanulságok levonása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./
2007. december 7.
December 6-án bemutatták a Hírlap Könyvek legújabb, sokak által legszebbnek tartott darabját /A hattyúleány – Erdélyi szász népmesék, Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A bemutatón az érdeklődő gyerekek mellett az iskola aligazgatója, Izsák György és Muhi Sándor tanár is részt vett. A köszöntő után Veres Istvánnak, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztőjének szavai hangzottak el. Elmondta, hogy kik is valójában a szászok. A könyvben szereplő meséket Veres István fordította le németből, Josef Haltrich „Deutsche Volksmärchen aus dem Sachsenlande in Siebenbürgen” című gyűjteményéből. A kiadvány szerkesztése és grafikai megjelenítése Muhi Sándor képzőművész, grafikus munkáját dicséri, és a szatmárnémeti Europrint nyomdában látott napvilágot. /Nagy Krisztina: A hattyúleány bemutatkozása a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 7./
2007. december 20.
Megjelent a kolozsvári Erdélyi Gazda 2007. december–2008. januári összevont száma. Advent van, gyönyörű címmel vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írt. A biotermék kiállításáról dr. T. Veress Éva számolt be. Dr. Márkus István talajszerkezet-javító és -kímélő művelésről közölt. A 97 éves korában elhunyt Veress István professzortól dr. Csávossy György és Györffy István, valamint szerető lánya, Éva búcsúzott. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2008. február 1.
A Szatmár Megyei Tanács január 31-i ülése elé került egy határozattervezet, amely egy közösségközi fejlesztési egyesülés létrehozásáról szólt. Erre azért lenne szükség, hogy a megye minden településén fokozatosan kiépíthető legyen az ivóvíz– és a csatornahálózat. Európai finanszírozást csak ezen a módon lehet igényelni. Előzetesen 29 önkormányzat – köztük valamennyi város – jelezte csatlakozási szándékát. Mircea Govor megyei tanácsos, a PSD hangadója „elemezni kezdte” a tervezetet, s megállapította, hogy az elsőként csatlakozó önkormányzatok többsége olyan, ahol RMDSZ–es polgármester van, s különben is, a megyeszékhely is a magyarok irányítása alatt áll, tehát itt valami magyar érdek forog fenn: a magyarok meg akarják kaparintani a vízellátás fölötti ellenőrzést. Erre Visnyai Csaba RMDSZ–tanácsos tiltakozásul kivonult az ülésről. Megdöbbentő volt, hogy a tanácsost senki sem intette le. /Veres István: A Vátra szelleme ma is él! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 1./
2008. február 11.
„Elég sok írogató embert ismerek abban a körben, amelyben mozgok, de vagy keveset írunk, vagy pedig nem tudjuk magunkat megmutatni” – összegezte véleményét Bura László, az ismert szatmári nyelvész, közíró, a hét végén Szatmárnémetiben megtartott helyi könyvszemlén. A találkozón 197 olyan kötetet mutattak be, amelyek 2007-ben itteni szerzők „tollából” vagy Szatmár megyével kapcsolatban jelentek meg, ebből azonban alig harminc volt magyar nyelvű. Még rosszabb a helyzet az időszaki kiadványok dolgában: a megyében megjelenő 12 folyóirat között egyetlen magyar nyelvű nincs – enyhe vigasz, hogy egy mezőgazdasági témájú román–magyar–német nyelvű szemle főszerkesztője Solcz Béla. A Hírlap Könyvek néven új magyar könyvsorozat jelentkezett, melynek egyik első darabját, Veres István Tollhegy című publicisztikai kötetét máris díjazták. A magyarok közül a legnagyobb elismerést Muzsnay Árpád tanár-újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke könyvkiadói szervező munkájáért kapta. /Sike Lajos: Szatmári biblioszemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
